A tavaly októberi Hamász-terror és a Gázai övezet aktuális helyzete új kihívást is jelent a hagyományosan jó izraeli–német kapcsolatokban, s a határokon belül is feszültséget keltett.
Németország kevésbé üt meg harcias hangot az orosz–ukrán konfliktusban, mint az USA és sok NATO-tagország. Az ok a politikai közelmúltban és a történelemben, no meg a gazdasági érdekekben gyökerezik.
Miközben a versenyben leszakadni látszó, színtelen Armin Laschet mellett – korábbi deklarált távolságtartását feladva – kampányolni kezdett kereszténydemokrata párttársa, Angela Merkel, addig a 16 év után távozó kancellárhoz pénzügyminiszterként fűződő kormányzati kapcsolatát kamatoztatva sereghajtóból az élre ugrott a szociáldemokrata Olaf Scholz. Aki a nyugodt erőnek állítja be magát a Merkel idején ehhez szokott Németországban.
Tagjaik és szavazóik jelentős részét elveszítették a német politikát évtizedeken át felváltva vezető, de ma már csak együtt kormányképes szociáldemokraták és kereszténydemokraták. A nyertesek a Zöldek lehetnek.
Állami gyászünnepséggel végső búcsút vettek hétfőn Hamburgban Helmut Schmidt volt német kancellártól.
A 96 éves Helmut Schmidtet kiszáradás miatt vitték kórházba Hamburgban.
Házasságtörésről vall hamarosan megjelenő új könyvében Helmut Schmidt volt német kancellár.
Helmut Schmidt szerint érthető, hogy Vlagyimir Putyin elfoglalta a Krím félszigetet, ami egyáltalán nem biztos, hogy sérti a nemzetközi jogot.
Ötven évvel a Spiegel-affér után Helmut Schmidt úgy látja, hogy a németek demokráciatudata erősebb, mint annak idején volt.
